A Szent Kapu és a Szentév

A Szent Kapu a jubileumi Szentév legerősebb és legfontosabb jelképe.

• Jelentősége: A Szent Kapun való áthaladás azt fejezi ki, hogy Jézust, az Ajtót (vö. Jn 10,9) követjük, aki által belépünk Isten irgalmasságának és az Egyház szívének világába. Ez a kapu az átjáró egy új életre, a megtérésre és a Krisztussal való mélyebb találkozásra szólít.
• Nyitás: A Szentévet a pápa a római Szent Péter-bazilika Szent Kapujának ünnepélyes megnyitásával kezdi. A többi nagy római pápai bazilika (Lateráni Szent János-, Falakon kívüli Szent Pál-, és Santa Maria Maggiore-bazilika) Szent Kapuit a pápa által kijelölt főpapok nyitják meg.
• Helyszínek: Hagyományosan a négy nagy római pápai bazilikában található egy-egy Szent Kapu, amelyeket a Szentéven kívül befalaznak. A 2025-ös Szentévben Ferenc pápa különleges gesztusként nyitott Szent Kaput a Rebibbia női börtönnél is, ezzel kifejezve a fogvatartottak iránti törődését.
• Teljes Búcsú: A Szentév alapvető kegyelme a teljes búcsú elnyerésének lehetősége. Ehhez a zarándoknak a kegyelem állapotában (gyónás, szentáldozás) kell lennie, imádkoznia kell a pápa szándékaira, és el kell zarándokolnia a kijelölt Szent Kapuk (vagy a helyi egyházmegyében kijelölt templomok) valamelyikéhez. A teljes búcsú a bűnök után visszamaradt valamennyi ideigtartó büntetés elengedése.
• Időpont: A Rendes Szentévet hagyományosan 25 évente tartja az Egyház. A mostani, 2025-ös jubileumi év is ilyen „rendes szentév”.

A Szentév, mint vallási intézmény, hosszú történelmi fejlődés eredménye, gyökerei az Ószövetségig nyúlnak vissza, de a katolikus hagyományban pontosan meghatározott időpontban jelent meg:

• Eredet (Ószövetség): A Szentév gyökerei az Ószövetségben, a Jóbel évben találhatók (héberül jôbēl – kos szarvából készült kürt, amellyel a kezdetét hirdették meg). Ez az 50. év volt, amely a szabadság, a rabszolgák elengedésének, a földek eredeti tulajdonoshoz való visszajuttatásának és az adósságok eltörlésének az éve volt (vö. Lev 25, 8–17). Ez a gyakorlat emlékeztette Izrael népét Isten abszolút tulajdonjogára.
• Az Első Katolikus Rendes Szentév:
  • Időpont: 1300-ban hirdette meg az Egyházban.
  • Pápa: VIII. Bonifác pápa (uralkodott: 1294-1303).
  • Cél: A pápa az „összes bűnök legteljesebb elengedése” évét jelölte meg. Az első Szentév egy nagy zarándoklat volt, amelynek során a teljes búcsú elnyerésének feltétele volt a római Szent Péter-bazilika meglátogatása.

Tehát a Szentév a Katolikus Egyházban, mint rendes jubileum, 1300 óta van jelen, és ma már 25 évenként ismétlődik.