A világjárvány megjelenése óta nyugtalanok vagyunk, de nagyon. Lázasan az Ég jeleit kémleljük.
Mintha kereszténynek lenni annyit jelentene, hogy éles-látó “jövendőmondóként” botlásainkat, gyengeségünk jeleit magyaráznánk meg másoknak.
Hitünk arra tanít, hogy a Szentlélek ISTEN-HORDOZÓVÁ tesz bennünket, cselekedeteink pedig az Ő eljövendő Országának előjeleivé válnak.
PÜNKÖSD régen sátoros-ünnep volt, ma az Emberiség EGYETEMES ünnepe, hiszen az EGYHÁZ egyetemesnek született. Ezt a napot, mint a magyarok március 15-ét mindenki magáénak érzi.
Pünkösd a régi-új népnek ALKOTMÁNYT ad, olyas valamit, mint amit az emberi szabadságjogok alkotmánya. jelent. A keresztény pünkösdi ünnep is megőrzi a SÍNAI-hegyen mennydörgés közepette kihirdetett TÖRVÉNY külsőségeit: nagy robajt, viharos szélzúgást, tűz lángját. De kiterjeszti az Egyiptomból való szabadulás a hatályát, azzal, hogy lehetővé teszi a KERESZTÉNYEK számára, hogy annak a LÉLEKNEK-ALKOTMÁNYA szerint éljenek, aki Jézust feltámasztotta.
Így tehát a Pünkösd továbbra is a TÖRVÉNY ünnepe marad. Azonban ez a törvény a SZÍVEKBE van írva és mindabba, ami az EMBERISÉG benső gazdagodását szolgálja.
A Lélek az egységet akarja, ami nem egyformaságot jelent, hanem a sokféleség egységét, amelyben mindenki megőrizheti személyiségének sajátosságait, hivatását és adományait, amelyek a Lélekből származnak és az Egyetemes Egyház céljait szolgálják.
Így ezt az ünneplést már nem képesek a templomok falai befogadni, ezt a LELKET nem lehet falak közé zárni. Így kiárad az utcákra és a terekre.
A járvány-zár ideiglenes feloldásával ezt éljük meg minden egyes szabadtéri szentmisénkben.
EGYSÉG csak, akkor állhat helyre, ha az Emberiség befogadja azt a PÜNKÖSDI LELKET, mely megszólítja őt, ami után helyreáll a SZERETET-KÖZÖSSÉGE.

László atya

Pünkösd vasárnapi ÖRÖMHÍR-szó