Történetünk

A Szent György vértanúról nevezett zöldmezei prépostságot, amely társaskáptalannal volt egybekötve, egyesek Szent István alapításának tartják. 1230-ból hiteles okirat tesz említést róla. XIII. sz.-i okiratok több prépostjának nevét is közlik. 1337-ben Telegdi Csanád érsek roskadozó templomát újjáépítteti, bővebb javadalmakkal látja el a prépostságot, a kanonokok számát pedig 4-ről 8-ra emeli. A káptalan mellett külön lelkész végzi a lelkipásztori teendőket (parochialis sacerdos). A török időben a prépostsági templom és a kanonoki házak elpusztulnak. Az 1732. évi visitatio canonica szerint: „Szentgyörgymezőn még láthatók a régi, prépostsági templom romjai.” E romokra építi Csáky Miklós hercegprímás a mai templomot 1755-ben. Műemlékileg védett, törzsszáma: 2343. A templomban azonban csak évenként egyszer, Szent György ünnepén mondanak szentmisét, amelyre a hívek körmenetben jönnek a vízivárosi templomból. Vasárnaponként az itt élő hívek a Bakács-kápolnába vagy a vízivárosi templomba járnak. 1780-tól kérik a plébánia felállítását. Batthyány József hercegprímás 1796-ban megveszi a templom előtt álló házat plébánia céljaira. Prímási széküresedés idején, 1800. október 28-án a Helytartótanács nyilvánítja plébániának. Első plébánosa Neymayer Mihály vízivárosi káplán. A plébániát és a templomot a kegyúr – a mindenkori érsek – mellett támogatják a székeskáptalan azon tagjai, akik a szentgyörgymezei préposti címet viselik. A török kiűzése után a plébánia területén szlovákok és németek is letelepednek, akik hamarosan elsajátítják a magyar nyelvet. Így 1850-tôl szükségtelen a szlovák és német nyelvű szentbeszédek tartása. Simor János hercegprímás óvodát, leányiskolát és árvaházat létesít a szentgyörgymezői plébánia területén. A községet 1895-ben egyesítik Esztergom szabad királyi várossal. A hívek vallásos lelkületérôl vall a plébánia területén levő, ma is gondozott 15 kereszt, illetve szobor, amelyek közül 14 a XVIII. sz.-ból származik.

A plébánia saját kezelésű temetővel rendelkezik, amelyben számos papi sír van. Ravatalozó kápolnája, az 1835-ben épült ún. Miklósffy-kápolna műemlék jellegű (törzsszáma: 2349).

200px-esztergom-miklosffy-chapelA Miklóssfy kápolna

2014. augusztus 15-én, a kápolna oldalfalában elhelyezett – alább látható – emléktábla megáldásával és hálaadó szentmisével fejeződött be kápolna  teljes – külső és belső –  felújítása .

emlektabla
A szőlőhegyekben 1754-ben épült, majd 1814-ben felújított Keresztelő Szent János kápolna búcsúját június 24-ét megelőző, vagy követő vasárnap tartják meg. Nyáron minden vasárnap van a kápolnában szentmise.

szentjanoskut_kapolna_200eves
A plébániaház egyházi tulajdon. Műemlékileg védett, törzsszáma: 2335. A plébánia kertjében álló  közösségi ház  2012-ben épült.

 

(forrás: esztergom-budapesti főegyházmegye honlapja)

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterEmail this to someone